Alternatív víztakarékossági megoldások

A víztakarékos öntözésre régi, jól bevált módszer a kútfúrás és az esővíz-hasznosítás. Mi mindent kell mérlegelni, ha nem a vízvezetékről akarjuk üzemeltetni öntözőrendszerünket?

Mikor éri meg kutat furatni?

A kert számára szükséges teljes vízmennyiséget az esővíz gyűjtésével nem, de egy jó vízhozamú kúttal megoldhatjuk. Mielőtt belevágunk a kútfúrásba:

• tájékozódjunk a szükséges engedélyekről,
• tájékozódjunk, a környékünkön milyen mélyen találtak vizet - ez kulcsfontosságú a költségek tervezés szempontjából, hszen a kútfúrást a cső hossza után fizetjük, és a szivattyú méretezése is ettől függ,
• érdeklődjünk a helyi víz minősége iránt, ha lehet, vizsgáltassuk be.

Hogyan gyűjtsük az esővizet?

A háztető felületétől függően egy-egy nyári zápor vagy kiadós őszi eső értékes köbméteret pótolhat az öntözővízhez, ha a csapadékot nem hagyjuk elfolyni, hanem egy esővízgyűjtő edénybe vezetjük. Az esővízgyűjtők többféle kivitelezésben is kaphatók:

• Ereszcsatorna kifolyója alá állítható felszíni tartályok: felállításuk egyszerű, nem kell hozá különösebben megbolygatni a kertet. Hátrányuk, hogy láthatók (bár léteznek egész esztétikus kialakításúak is), és a kert "lakható" területéből foglalnak helyet.
• Föld alá süllyesztett tartályok: ezek nem foglalnak másra is használható területet, tehát nyugodtan gondolkodhatunk nagyban. Mivel elhelyezésük jelentős talajmunkát igényel, szerencsésebb, ha a kertépítés elején kerülnek a helyükre.

Hogyan működtethető az öntözőrendszer kútról vagy esővízgyűjtő rendszerről?

A kútra közvetlenül nem lehet rákötni az öntözőrendszert. Egy olyan szivattyú, amelyik 8-10 m mélységből felszívja a vizet, és képes az öntözőrendszer legtávolabbi szórófejénél is a szükséges nyomást produkálni, rendkívül sokba kerül, és rövid idő alatt felhörpintené a teljes napi vízhozamot. A kútról működtetett rendszerek általában kétlépcsősek: egy föld alá süllyesztett nagy tartályt tölt a kútról a kút szivattyúja (amelynek így csak emelnie kell a vizet, hogy két öntözés között feltöltse a tartályt), és egy másik szivattyú nyomja ebből a tartályból az öntözések idején a rendszerbe a vizet (itt elég egy kisebb szivattyú is a szükséges nyomás biztosítására, hiszen nem kell mélyről felhoznia a vizet). Ugyanezen az elven működhet az esővizes ciszternára épített rendszer is.

Hamarosan bővebben is írunk, és még több praktikus tippet közlünk a kutakról és az esővíz hasznosításáról. A témával kapcsolatos kérdéseikre addig is készséggel válaszolunk akár telefonon, akár űrlapunk segítségével.